A fiatalokra szakmai partnerként tekintünk
– Huszonhárom évesen, Erdély legfiatalabb önkormányzati képviselőjeként, 2012-ben robbantál be a politikába. Mik voltak a tanácsosi időszak eredményei?
– Akkoriban rendhagyó dolgonak számított pusztán az, hogy ilyen fiatalon megméretkezzen valaki az RMDSZ belső fórumain, nem beszélve arról, hogy végül be is kerüljön a városi tanácsba. Nem vettem félvállról a dolgot, ez egy tudatos építkezés volt azzal a céllal, hogy helyet szorítsunk a szervezetben a fiataloknak. Fontosnak tartottam közvetlenül bevinni az ifjúság érdekeit a tanácsba, majd ezt a tapasztalatot megosztani a kolozsvári ifjúsági szervezetekben dolgozó tucatnyi lelkes és nagy munkabírású fiatallal. Egyik legjelentősebb eredményem az A kártya néven ismert diákigazolvány megvalósítása volt. Összesen mintegy 11 000 kártya talált gazdára, és évente több mint 150 ezer lejes spórlást jelentett az erdélyi családoknak a tömegközlekedési kedvezmény miatt. A programom része volt az anyanyelvhasználat felvállalása is, jelzésértékűnek szántam, amikor a tanácsosi esküt anyanyelvemen is letettem. Különböző önkormányzati eseményeken, például az ötvenedik házassági évfordulójuk alkalmából összegyűlt kolozsváriak ünnepén rendszeresen magyarul szólaltam fel. Ez nem volt bevett szokás azelőtt, néha felhördülést, néha tapsvihart keltett, mindesetre tükrözte a hozzállásom az anyanyelvhasználathoz. Magánszemélyként és közösségi vezetőként is egyaránt bekapcsolódtam és támogattam a civil megmozulásokat az anyanyelvhasználati küzdelemben, legyen szó aláírásgyűjtésről vagy épp Musai-Muszáj akciókról. Majd kezdeményeztem – és lebonyolítottam -, hogy a Clujbike nevű biciklikölcsönző rendszer automatáinak a menürendszere magyarul is elérhető legyen. Amikor eljött a 2014-es év, minden erőforrást a Kolozsvár 2015 – Európa Ifjúsági Fővárosa cím előkészítésére fordítottuk. Abban az évben több száz fiatalokkal kapcsolatos programban dolgoztam együtt több tucat kortársammal és a tanácsos kollégákkal. Ennek az időszaknak a legnagyobb maradandó eredménye – természetesen nem az én érdemem, hanem mindenkié, aki benne volt –az, hogy kétmillióról tízmillió lejre nőtt az ifjúsági és civil programokra szánt önkormányzati keret, jelentősen növelve a magyar szervezeteknek nyújtott támogatást is.
– Mi maradt a tavalyi önkormányzati választásokra az azelőtt kitűzött célokból?
– Tavaly többek közt az volt a szerepem és az általam vezetett csapat egyik érdeme, hogy Kolozsváron megtartottuk az ifjúsági önkormányzati helyet, tehát egy újabb fiatal került be a városi tanácsba, illetve a megyei tanácshoz is sikerült bejuttatni egy kimondottan az ifjúsági szervezetek által nevesített személyt, Rácz Leventéről és Enyedi Tamásról van szó. Folyamatosan felhívtuk a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy fiatalok is benne legyenek az önkormányzatban, hogy négyévente újabb és újabb fiatal lásson bele és szerezzen tapasztalatot a döntéshozatalról.
– Ekkor már az RMDSZ ügyvezető elnökségének ifjúsági ügyekért felelős alelnök is voltál...
– Igen. Nagy eredmény volt 2015-ben, hogy sikerült kiharcolni az országos szervezetben, hogy újra kimondottan ifjúsági főosztályt hozzunk létre, amelynek a vezetésével enegem bíztak meg. Sok teendő volt és sok ismeretlen lehetőség, amelyeket fel kellett térképeznünk. Antal Lóránttal, a MIÉRT akkori elnökével Rólad szól! konzultációs karavánon közel kétezer fiatallal találkoztunk, és kérdeztük meg őket a pályaválasztásról, munkavállalásról, továbbtanulásról, családteremtésről vagy akár a drogokhoz való viszonyulásukról. Az itt kapott eredmény sokszor pozitívan meglepő volt, de a legújszerűbb maga az országos karaván és kozultáció volt. Az eredményeket eljuttattuk a parlameti, szenátusi, megyei döntéshozó kollégáknak, amelyek ifjúsági kérdésekben iránymutatásként szolgálhatnak. Nemrég a kezdeményezésemre indult el az Erdélyi Politikai Iskola nevű képzés a budapesti Mathias Corvinus Collegiummal partnerségben, ahova civil és ifjúsági szférában érdekelt fiatalok is jelentkezhettek. Ötszörös túljelentkezés volt, hiszen neves nyugat-európai képzőket sikerült bevonni, akiktől sokan szeretnének tanulni. Szintén az ügyvezető alelnöki mandátum alatt jött létre az Önkormányzati kisokos kiadvány is, ami egy hasznos útmutató a tanácsosoknak az önkormányzati munkáról, a struktúrákról és fontos törvényi szabályozásokról. A könyvecskét minden RMDSZ-es tanácsoshoz eljuttattuk.
Sok egyéb volt, parlamenti választások, ahol volt szerencsém Apjok Norbert frissen megválasztott máramarosi parlamenti képviselő kampányát részben koordinálni. Ő lett az RMDSZ legfiatalabb parlamenti képviselője. Mindemellett a napi ügyvitellel foglalkoztam, támogatásokat próbáltam behozni, és ifjúsági kezdeményezésekre, illetve sok más ifjúsági szervezet anyagi, szervezési gondjaira igyekeztem megoldást találni.
– Az ifjúsági alelnöki tevékenységed idén ér véget. Hogyan képzeled el a jövőd?
– Ez egy érdekes helyzet, hiszen a mandátum felénél fogok leköszönni, hiszen ismét a MIÉRT elnöke fogja ellátni az ifjúsági ügyvezetői alelnöki tisztséget. Három évvel ezelőtt azért választottuk szét a két feladatkört, hogy több erőforrás és álláspont érvényesülhessen az ifjúságot érintő napi teendőkben. Jelenleg nem az általam képviselt elvek vannak túlsúlyban. Még nem vagyok harminc, de már elég időt töltöttem a politikában ahhoz, hogy megbecsüljem az elmúlt hat-nyolc évben összegyűlt tapasztalatot. Az RMDSZ országos, megyei és helyi belső döntéshozatali fórumaiban, a Szövetségi Képviselők Tanácsában, és a Megyei Képviselők Tanácsában kötelez a tagság, valamint továbbra is a belmonostori RMDSZ elnöke vagyok. Ezekben a fórumokban tovább erősítem, és ahol lehet, támogatom a fiatalok érvényesülését. Egyre nagyobb szükség van karizmatikus fiatalokra a közéletben, akik hisznek ügyekben, és képesek kitartóan dolgozni elvek és célok mentén. Higgyék el, ez manapság nem könnyű feladat. Sok ifjúsági terv van még, amihez érzek erőt és elhivatottságot, illetve felelősséget is bizonyos közösségek, emberek iránt, ezeket igyekezni fogok megvalósítani. Lévén, hogy az alelnöki mandátum most véget ér, a menedzsmentbeli és szervezési tapasztalataimat vállakozásfejlesztésben is kamatoztathatom.
Az írás az Igen, tessék! magazin decemberi számának, Tájkép mellékletében jelent meg (www.facebook.com/igentessek).
